Olyan lelkiismeret furdalásom van:( Történt ugyanis, hogy miután végeztem a kozmetikusnál
és búcsúztunk, Réka mondta nekem, hogy nagyon drukkol, hogy most sikerüljön a
lombik. Én erre mondtam, hogy köszi és hogy mire augusztusban megyek hozzá,
remélem már kismamaként megyek...de sajnos hozzátettem: de ha nem, az sem baj...hát
dehogy nem baj, már hogy ne lenne az! És hogy miért mondtam ezt? Nem tudom. Azt hiszem azért, hogy ne tűnjek nagyon sérülékenynek, hogy ne sajnáljon senki, ha esetleg
nem sikerül.
Amikor októberben beültetés után jöttek barátnőmék
meglátogatni, és mondták, hogy most már kismami vagyok, én nem tudtam
kimondani. Valahogy félek kimondani, hogy nekünk is sikerülhet, pedig akarom
nagyon! Félek, hogy amint beleélem magam, valami történik. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, megőrülők, hogy milyen hülye vagyok.
Minden esetre jó
lesz, ha erről leszokok, de rögtön, mert különben az egész terhességemet végig
idegeskedem. Pedig ezt nem akarom. Mint már korábban írtam, ki akarom élvezni a babavárás minden
pillanatát:) És azért remélem a kisbabánk érti, hogy miért viselkedek így.
5 megjegyzés:
Teljesen megértelek, mint, mi lombikosok, bármelyikünk...
...Nem vagy hülye, csak félsz...
A hülye én voltam, amikor a saját gyerkőceinkre gondoltam, hideg futott át rajtam...lehet, most megvetni, vagy szánakozni, de magam sem értettem, miért van ez...
Te itt nem tartasz! ...és szerintem nem is fogsz!
Csak gondoltam, megosztom ezt Veled a megvetés/szánakozás ellenére is.
Nem vetlek meg!
Nehéz dolog ez, és ezt tényleg lehet, hogy csak mi értjük, lombikosok...vagy talán más is. Remélem elmúlik ez a fura érzés egyszer:)
Ismeros gondolatok Ritam. Nem vagy egyedul ebben az elmeallapotban :-). En tegnap a nogyogyaszommal jatszottam ezt le hasonlo modon. Es en sem ertettem magamat, hogy miert mondok ilyet...
Na jó, most megnyugodtam, hogy más is így érez...vagyis így viselkedik:)
Most már teljesen világos, hogy így védekezünk a kudarc ellen...de ezt a babák tuti tudják, legalábbis remélem:)
Mondjuk en nem csak masok elott, hanem magam elott is...
Amugy persze ket nappal a beuktetes elott jut eszembe, hogy de jo lenne elmenni egyet tancolni egyik este, meg strandroplabdazni egyet, nooormalis?:-) persze aztan rajovok, hogy ropizni, biztos nem szeretnek a kovetkezo egy evben mondjuk, hat a tanc... Ugyse fogok merni ez van :-)
Megjegyzés küldése