2012. július 18., szerda

Egy kis nyári leves:)


Tegnap leves is főztem. Szomszédunktól kaptunk egy nagy tál ringló szilvát. Mondta, hogy csináljak belőle gyümilevest. Még sosem csináltam, de gondoltam miért is ne.

Kimagoztam a szilvákat (persze a hús nagy része a magon maradt, úgyhogy tiszta szilva püré lett mindenem, mire végeztem), 4 pohár vízzel feltettem forrni. Tettem bele még citrom levet, fahéjat, szegfűszeget, kb. fél deci tejszínt (csak ennyi volt itthon, de elég is volt) és édesítőszert. Pár percig forrt, majd botmixerrel turmixoltam. És ennyi. Nem szűrtem le, mert kifejezetten jól esik a kis darabkákat (amiből amúgy sincs sok benne) megrágcsálni. Ma ez volt a tízóraim:P


Történések


Tegnap újra itt járt nálam a Jera masszázsos csajszi. Valami lehet ebben a masszázsban, mert a múlt héten, pár nappal a masszázs után megjelentek a szokásos pms tüneteim. Mellfájdalom, hőhullámok, magas alaphő, vasárnapra pedig olyan lett az arcom, mint egy kamasznak. Szóval most nagyon kíváncsian várom az elkövetkező napokat, várom, hogy megjön-e…ami lássuk be, nagy csoda lenne.

Tegnap este a Szent Imre kórházban is jártunk. Na, nem kell rosszra gondolni:) Még pár hete, vagy talán hónapja, rátaláltam a kórház honlapján egy szülésfelkészítő előadássorozatra. Akkor fel is hívtam őket, megkérdeztem, hogy még nem kismamaként is lehet-e menni? Ingyenes-e? stb. Nagyon kedves és lelkes volt a szülésznő akivel beszéltem, és mondta, hogy természetesen ingyenes és menjünk nyugodtan. Mivel az első előadáskor Münchenben voltunk, így az kimaradt, de a tegnapi 2. előadáson már ott voltunk. Igen, nem egyedül mentem, az én drága férjecském is elkísért (pedig nagyon fáradt volt szegénykém, majd elaludt). 

Tegnap az intim torna volt a téma. Nagyon érdekeseket hallottunk, így el is határoztam, hogy mindenképp fogok járni (nem is én lennék:D). Csak még azt kell eldöntenem, hogy mikor menjek. Kezdődik ugyanis egy tanfolyam a jövő héten, de az 16.000 forintba kerül (3 nap, napi 3 óra) és kezdődik egy szeptember elején (5 hét, heti 2 óra) is, ami ingyenes a XI. kerületieknek. Viszont, nekem sajna előreláthatólag nem jó a szeptember, hiszen akkor kezdődik pont a lombikunk és friss beültetéssel nem biztos, hogy kellene mennem. Szóval most picit dilemmázok, bár azt hiszem inkább az ingyenes lehetőségre gyúrok, ha már megadatik, érdemes kihasználni.

Csomó nagy pocakos kismama volt az előadóteremben és talán 4-5 férfi. Volt egy hölgy is, aki a Humancell-től jött. Osztogatott szórólapot és tartott egy rövid előadást. A végén pedig elkérte a nevünket, email címünket (persze nem volt kötelező), és a várható szülés időpontját….én beírtam, hogy 2013, nyár :D 


Tegnap lakk csere is volt:) Már rég megvettem ezt a lakkot, de még csak most festettem ki vele az összes körmömet először. (Nem értem miért, hiszen nagyon tetszik ez a szín.) Nagyon kis nyárias. A gyűrűs ujjamra még csillámot is festettem. Ez persze annyira megtetszett, hogy majdnem az összes körmömre tettem belőle...de mivel félek, hogy akkor nagyon gagyi hatása lesz és moshatom le az egészet, inkább maradtam az eredeti verziónál.


2012. július 13., péntek

Ma...


...kicsit bekattantam? Először csak a zölddel kentem ki a körmeimet….hát, őszintén szólva elmehetem volna Shrek-nek, ha így hagyom:D Szóval úgy gondoltam felturbózom egy kis rózsaszínnel…..szerintem egész jó lett. A zöld lakkot egyébként a Hugicámnak vettem, most csak kipróbáltam, hogy milyen:)



Ezt pedig ma főztem:) Fincsi lett. Rakott krumpli kicsit felturbózva cukkinivel, kukoricával, karalábéval….így egy picit kedvezőbb a CH tartalma. A desszertem két Cserpes Trudi volt. Kóstoltátok már? Valami isteni fincsi…egynél általában nem lehet megállni:D



2012. július 12., csütörtök

Jera masszázs


Pár hete találtam ezt a masszázs fajtát a neten, de ez idáig nem szántam rá magam, hogy ki is próbáljam. De végülis annyi mindent kipróbáltam már, miért pont ez maradjon ki, nem igaz?

Szóval ez egy medencei szervek funkcióját javító hasmasszázs. Javasolt gyulladásra, cisztára, miómára, megfoganási nehézségre, endometriózisra, hormonális alulműködésre és menstruációs fájdalmak esetén is. 
Most egyelőre még csak várakozó állásban vagyok az álláspontom megírásával kapcsolatban. Egyszer voltam eddig, jövő héten kedden lesz a második alkalom. Azt hiszem ezt a hónapot arra szánom, hogy ezt kipróbálom. Aztán, ha addig sem érzem pozitív hatását, akkor ennyi volt. 
Egyébként Kriston Andrea (intim torna) lánya a masszőr, ők fejlesztették ki. (Tényleg ismeri valaki a Kriston az intim tornát? Érdemes lenne elmenni oda is?) Bár, őszintén szólva semmi kedvem elmenni megint minden hova, ami esetleg segítheti a lombikot. Elegem van. Van még a tarsolyomban egyébként egy természetgyógyász telefonszáma is, de nem hívtam még fel….majd….talán később.

A masszázsra visszatérve, az egész egy órás volt. Masszírozta először a hasamat (de csak lájtosan), azután hátul a keresztcsontot (na, itt már nagyon csikizett néha). Itt jól be is forrósodott a hátam. Ezután rátért a masszőr a talpamra, majd megint visszatért a keresztcsonthoz. Egyelőre pozitív hatást nem tapasztalok, tehát nem jött meg most sem. De mondjuk nagyon-nagyon meglepődtem volna, ha pontosan megjön…nálam ez sajnos már csodaszámba menne.

2012. július 9., hétfő

Piros


Az utazás előtti napon este kifestettem az új, Esztertől kapott piros lakkal a körmeimet. A lábamon - és csak, hogy összhangban legyek - a gyűrűs ujjamon más színt használtam. Persze, mivel nem volt papucsos idő Münchenben, ezért a lábam nem is látszott:D

Szép lett nagyon, bár a kép ezt nem nagyon adja vissza. De, hogy én mit össze nem szenvedtem, mire kész lettem a művel. Persze amikor végeztem, rájöttem, hogy miért is töltöttem én közel 3 (jól látjátok: 3) órát a körmeim mázolásával. Arra gondoltam ugyanis, hogy kinn a teraszunkon, a 40 fokban fogok lakkozni…..hát, soha többet. Nem száradt meg, megcsúszott, lemostam vagy 3-4x is mire kész lettem. Így a kép elkészítésére már nem csak fény nem volt elég, hanem kedvem sem:D

Müncheni minivakáció


Valahogy nagyon nehezen szántam rá magam, hogy írjak. Pár napja (a müncheni kis utazásunk után) jutott eszembe először - a május végi „sikertelenség” után - a gyerek téma. Ez eszembe juttatta, hogy mennyire nem akarok én ezzel foglalkozni és mivel a blog írás valamennyire ehhez kapcsolódik, valahogy nehezen ültem a gép elé. De mivel szeretem a kis blogocskámat, most írok:) Hogy az előző okfejtésemet folytassam, nem tudom most mi ez nálam, de lényeg, hogy amúgy jól érzem magam. Nem agyalok semmin, nem is gondolok erre a témára. Érdekes módon, már a többi blog olvasása sem köt le annyira. (Azért nyomon követek ám mindenkit!)
Persze annyira azért nem hazudtolom meg magam, holnap este Jera masszázsra megyek. Na, de erről bővebben majd holnap írok;)

Szóval akkor kicsit elfelejtve a lombikot, bemutatom, hogy milyen volt nekünk München:

Egy hete, vasárnap hajnalban indultunk 4-en, autóval. Útközben megálltunk ebédelni Burghausenben, majd 3 körül érkeztünk a bajor fővárosba. Nem a szállodába mentünk rögtön, mert még zárás előtt szerettünk volna odaérni a BNW Múzeumba. Sajnos azonban zártkörű rendezvény volt épp, így oda nem jutottunk be, ezért csak az Olimpia parkban barangoltunk egy picit. 
Forró, nutellás, extra kókuszos óriáspalacsintát ettünk (húúú, de jól esett) és felmentünk a 291 magas Olimpia toronyba is. Gyönyörű volt a város és a park fentről. (Persze mire Münchenbe értünk elromlott az idő. A 3 napban kb. 22-25 fok volt, esett is néha. De nem is baj. Nem bírtuk volna az egész napos menetelést hőségben.) A parkot egyébként az 1972-es, Münchenben megrendezett olimpiai játékokra építették.

Hétfőn szemerkélő esőre ébredtünk, de ez nem rettentett el bennünket a Nymphenburg-palota botanikus kertjétől. 
Nos, nem mintha annyira büszke lennék a tettünkre, de azért leírom, hogy hogyan jutottunk be a kertbe. Mikor odaérkeztünk láttuk, hogy kinek ingyenes a belépő: nyugdíjasoknak, 12 év alattiaknak, biológia tanároknak és az iskolás csoportot kísérő tanároknak. Persze, hogy mikor pont sorra kerültünk volna a pénztárnál, pont odaért egy iskolás csoport is….A férjecskémnek persze több se kellett ennél. Odaállt a kasszához, elővette a kb. 10 szavas német tudását. (Hozzá teszem, ő szinte minden nyelven tud esküszöm. Tök mindegy, hogy tényleg beszéli-e az adott nyelvet, vagy csak pár szót tud, valahogy akkor is elbeszélget bárkivel, bárhol, bármiről….nagyon büszke vagyok rá) Szóval, kb. két szót mondott a pénztáros néninek (azt hiszem lehrer és schüler voltak azok), oda tessékelte a kasszához a csoportot és a 3 kísérőtanárt, ők aláírtak egy belépési papírt és így, a kis iskolások a 3 tanár és mi, a potyatanárok bementünk ingyen és bérmentve a palota botanikus kertjébe. Na, ehhez már pofa kell asszem. Mondanom sem kell, hogy végig paráztam az egész kertlátogatást:D






           Alig lehetett Őt elrángatni a kacsáktól és hattyúktól :D
A kert egyébként nagyon szép volt, 3 órát töltöttünk el ott.

A nap fennmaradó részét a belvárosban töltöttük. A Viktualienmarkt-on ebédeltünk, isteni finom bajor virslit mustárral, ropogós kiflivel.
Ez a belvárosban található hatalmas élelmiszerpiac München egyik legkedveltebb látványossága. Az itt található standokon mindent megtalálsz, ami szem-szájnak ingere. Friss gyümölcsök és zöldségek, különleges fűszernövények, húsok és gyönyörű virágok is. De ami a legjobb, az híres bajor kolbász és a sör, amit a gyesztenyefák árnyékában (bár amikor ott voltunk, nem volt árnyék, hiszen borús volt az idő) elhelyezett asztaloknál fogyaszthat el az ember. 


Az utolsó Münchenben töltött napunkon is a városban barangoltunk egész nap. Megnéztük a Englisch Garten-t, valamint vásárolgattunk picit a Marienplatz-on és környékén. Amikor tavaly Münchenben jártunk férjecskémmel, hihetetlen volt látni, hogy mennyire különböző nációk élnek itt, mondhatni München egy igazi világváros. Most, egy év elteltével viszont picit megváltozott az véleményem…..Inkább éreztem úgy magam a Marienplatz-on sétálva, mintha egy arab városban lennénk. Komolyan mondom, minden 3. nő fekete, csak szemet mutató csadorban volt. Hm. Mindegy, ezt csak mint érdekesség írtam le.


Szörfösök a város közepén



Jaj, és majd el felejtettem. Nagy élmény volt még pedig a Mercedes "Múzeum" is. Azért csak idézőjelben, mert tulajdonképpen ez nem egy múzeum, hanem egy szalon....de akkora, és annyi féle autó volt ott, hogy szerintem Múzeumnak is elmenne:D 



A kedvencem.....CLS




Szerda a hazaindulás napja volt. Reggel reggeliztük még a szállodában, majd 8 körül indultunk is haza. Délben Bécs egyik nagyon jó éttermében ebédeltünk. (Neubaugasse 52, Schnitzelwirt étterem) Isteni finom Wiener Schnitzel-t lehet itt enni. Akkora a rántott hús, mint egy nagyobb lapos tányér. Hozzá kevert salátát és krumplit szolgálnak fel. Hát….ha valaki evett már finomat:P Hazafelé még Parndorf-ba is benéztünk, majd este 9 körül érkeztünk…Jó volt:) Nagyon fárasztó 4 nap volt, de nagyon-nagyon jó:)