Türelem

Most már egészen világossá vált számomra, hogy azért kaptam ezeket a megpróbáltatásokat a sorstól, hogy türelmet tanuljak. Mert ha jól belegondolok, nem sok mindenhez volt eddig türelmem. Pedig az életben szinte mindenhez szükséges a türelem. A munkához, a tanuláshoz, a sporthoz és nemrég olvastam valahol, hogy a szenvedéshez is.

Így, felnőtt fejjel gondolok sokszor arra, hogy milyen jó lett volna sokat és jól tanulni az iskoláimban. Pedig nem voltam soha rossz tanuló, egyetemet is végeztem, de mégis, így utólag, nem vagyok elégedett. A munkához sincs akkora türelmem, elhivatottságom, mint kellene. 7 éve végeztem az egyetemen, de már most mást csinálnék. A sportokhoz….hát, talán ahhoz van türelmem, de ahhoz is csak mostanság, mondjuk az elmúlt 2-3 évben.

Várni valamire, vagy valakire…talán ezt viselem a lehető legrosszabbul. Pedig most aztán hatalmas szükségem van arra, hogy türelmes legyek. Milyen jó lenne, ha mondjuk a beültetés napján kapnánk egy altatót, ami mondjuk úgy 1 hónapra elaltatna nem?…na jellemző, ez is csak nekem juthat az eszembe :D

De első lépésként jussak el a beültetésig....jaj, muszáj….olyan jó lenne....azután persze a + tesztig,12. heti uh-ig, ésígytovábbésígytovább :)