SZÜNET

Gondolkoztam sokat az elmúlt napokban, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést. De úgy érzem, hogy nem hagyhatlak cserben benneteket, és nem tűnhetek csak úgy el, szóval megírom, amit kell. Terveztem, hogy csak ennyit írok: máskor, máshol. De ez sem túl sok, úgyhogy picit bővebb leszek;)

Úgy döntöttem, hogy kicsit visszavonulok itt, a Lombik, útkeresés...álmokon. Ez persze nem jelenti azt, hogy esetleg máshol nem találkozhattok velem! Erről email-en szívesen adok tájékoztatást;) Jövök én ide minden nap, hiszen az imádott bloggereim/barátaim bloglistája itt van, és őket/titeket olvaslak minden nap, szóval ha itt akarnál üzenni nekem, azt is megkapom!

Szeretem ezt a blogot, ő az én gyermekem, büszke vagyok rá nagyon...de most mégis el kell hagyjam :(

Éjszaka

Tegnap este fejfájással feküdtem le. Bevettem egy gyógyszer, mert azt megfogadtam már rég, hogy fejfájással soha nem fekszem le, mert abból tuti mindig migrén lesz. A fejfájásom el is múlt, viszont 1 órakor arra keltem, hogy iszonyú hányingerem van. 1:08-kor kimentem a wc-re, mert éreztem, hogy ebből bizony lesz valami. Leültem a wc padlójára, és becsuktam az ajtót, hogy Gézát nehogy felkeltsem. A következő pillanatban viszont annyira rosszul lettem, hogy kinyitottam mégis, ha esetleg kiabálnék neki, hogy jöjjön, akkor meghallja. 

Nos, a következő kép, hogy fekszem félig a wc, félig a nappali padlóján és nem igazán tudom, hogy hol vagyok. A hátamra fordultam és nagyon zúgott a fülem. Miután éreztem, hogy jobban vagyok, a hányinger is elmúlt, felültem, és látom ám, hogy az eddig a kis kukán lévő dolgok (a popsitörlő, a tisztaságis doboz és egy zacskó papírzsepi) a földön hevernek, a wc papír pedig szintén mind a földön egy halomban, valahogy letekertem a gurigáról, ami a tartón maradt. Ekkor gondolkodtam, hogy bakker, én most elájultam? Felálltam, megnéztem az órát, 1:16 volt, tehát talán 4-5 percig lehettem eszméletlen.

Sem az Estrimax, sem a Gonapeptyl betegtájékoztatóján nincs mellékhatásként feltüntetve az ájulás, szóval lehet, hogy az erős hányingert nem bírtam és így védekezett a szervezetem. Remek.
Az intézetben ma reggel Tanár Úr azt mondta, hogy csökkentsem le 3×2-re az Estrimax adagom. Nem volt nagyon képben, hogy ez akkor most tényleg a hormonoktól volt-e. Nem tudom, lehet megpróbálok még egy napot így 3×3-al. Na, jó, inkább nem!

Egyébként a jó megérzéseim azóta is meg vannak. Valahogy nem aggódom sem az ájulás, sem a gyógyszerek miatt....csak teszem a dolgom, és biztos vagyok benne, hogy jól alakul minden:)

Tegnap és ma

Az eddigi lombikoknál valahogy mindig volt egy kis rossz érzésem. Mind a háromnál az első napon, amikor kiderült, hogy kezdünk, valahogy úgy éreztem, hogy jaj, még ne, majd a következő hónapban. Azóta rájöttem, hogy oda kell figyelnem ezekre a megérzésekre, és azok szerint cselekedni, mert úgy tűnik működnek. Hogy ezt most miért írtam le, majd szépen lassan kiderül a bejegyzésből:)

A hétfői intézetes konzim után eléggé vártam már a tegnapit, a sövényes dokival (ezentúl ez lesz az ő megszólítása). Hétfőn elég rossz megérzésekkel indultam útnak az intézetbe, de ezt említettem is néhányotoknak. Ezért amikor szerdán útra keltem, faggattam picit magam, hogy na, most mit érzel Rita? Rossz megérzésem egyáltalán nem volt, sőt. Valahogy nem éreztem, hogy tükrözésem lesz. Az egyéb eltávolító technikákban nem voltam biztos, de ebben igen. És bejött. Sövényes doki ugyanis kijelentette, hogy szerinte ezzel a folyadékkal nem kell semmit sem csinálni. Tükrözés kizárt, az általam felvetett tűs leszívós technikát is ellenezte, mivel nekik pl. nincs is hozzá megfelelő eszközrendszerük. De azt mondta, hogy szerinte nem érdemes bolygatni, majd felszívódik. Előadtam neki a kis teóriámat, de nem nagyon izgatta. Szerinte nem ettől nem menstruálok, és nem a sövény műtét miatt alakult ez oda. No, ez utóbbit azért egy ici picit kétségbe vonom, de végülis ha ő ezt mondja, akkor én elfogadom. Csak nem akarna nekem direkt rosszat! Válaszként tehát ezt írta Tanár Úr levelére: Szerintem, igen! (Erre a válaszra egyébként Tanár Úr kérdőn nézett ma rám, hogy ENNYI? Azt hittem odaírja, hogy mi lehet ez!-mondja. Hát bakker. Majdnem mondtam neki, hogy akkor miért nem kérdezte meg tőle ezt is?)

Ma reggel tehát "A" válasszal elmentem az intézetbe. Jó, hogy én vagyok a postás egyébként. Simán megkonzultálhatták volna az esetemet telefonon, és akkor talán nem kellett volna 8ezret ezért a "Szerintem, igen"-ért kifizetnem.  Hátdemostnincsigazam? Na, de visszatérve a lényegre. Ma megint megkérdeztem a kis belső énemet, hogy na, van rossz érzés? És nem volt. Valahogy boldogan mentem az intézet felé, semmi rossz előérzet nem gyötört.

Megint megvizsgáltak, még mindig ott a feketeség. Nyh 3,5 mm, ami extra vékony, szinte nincs is. Elkezdtek viszont előttem agyalni (ennek tökre örültem, végre nem futószalag effekt). Mondtak ott mindenfélét, a méh átmosástól, az Embryogen-en keresztül, a biopsziáig mindent. Azt hiszem mindent megtesznek majd, hogy megfelelő legyen a nyh, mire oda jutunk. Mondjuk az Embryogen nekem már nem kell, mert fagyi babáink vannak, de lehet, hogy nem is ezt mondták, csak valami hasonlót:) Elkezdte Tanár Úr magyarázni, hogy biztos arról lehet szó, hogy amikor kivágták a sövényt, akkor túl nagy darabot kanyarítottak ki, és így egy lyuk keletkezett a helyén. Ezt nyomták is fülembe végig, mire végre eszembe jutott, hogy dehát ez csak most kerül oda egy hónapja! Elkezdtem mondani, hogy Parádfürdőn is ott volt, de még nem volt ekkora, mire Tanár Úr leállított, hogy őket nem érdekli, hogy máshol mit láttak, csak az, amit az intézetben. Jó, gondoltam, akkor mondok olyat is. Augusztus elsején S. doki vizsgált meg itt az intézetben, és ő semmit nem látott akkor! (Vagy nem volt elég alapos, ugye? Bár ezt azért most rögtön észre lehet venni, amint bedugják az uh fejet.) Ergo, ez a valami azóta nőt oda. Erre asszondja Tanár Úr, hogy hát, akkor tényleg lehet, hogy ez mégsem egy légüres tér, hanem mégiscsak valami folyadék. Nem értem. Annyi uh képet láttak már életükben. A levegő és a folyadék ugyanúgy néz ki?

Mivel nincs menstruációm hónapok óta, így ma picit (nagyon) rásegítünk. 3×3 Estrimaxot szedek, ami elég nagy adag, a lombikkor is csak 3×2 volt a legtöbb, amit szednem kellett. Lövöm még mellé 5 napig a Gonapeptyl szurit és a Fraxiparine-t is végig,  ez utóbbit azért, nehogy baj legyen. Igazából S. doki kérdezte, hogy szedek-e Aszpirint, mire mondtam, hogy azt nem, de van Fraxiparine receptem. Mondta, hogy jó, azt kezdjem el mindenképp. 6db Esrimax és egy adag Fraxi már bennem is van:) Ja, a Fraxiparine csomó gyógyszertárban hiánycikk, úgyhogy levert a víz picit a 3. gyógyszertár után. Már épp azon kattogtam, hogy hogyan fogom ezt ma elintézni, mire találtunk egy ügyeletes gyógyszertárat, ahol szerencsére volt egy havi adag, és feltehetően lesz is mindig. Huh.

Nekem a lényeg a mai napban, hogy a konzultáció után sem jött semmi rossz érzés (sá-lá-lá). Pedig aggódásra lenne okom ugyebár, mert annyira azért nem jó a helyzet. De tényleg semmi rossz, sőt, valahogy úgy érzem, hogy sikerülni fog, bármikor is lesz a beültetés. 7-én megyek a következő konzira, úgyhogy egyelőre addig látunk csak. De nem is akarok tervezni semmit, mert eddig mindig közbe jött valami, úgyhogy haladunk szépen lassan, egyik lábunk a másik után:)

(Visszatérve a megérzésekre. Azért nem mindig működik ám ez. Az utolsó lombikkor igaz, hogy az elején volt rossz érzés, utána viszont már megvoltam győződve, hogy sikerül. De azért figyelek erre! Bár, ha a következő beülti előtt jön a rossz előérzet, attól még tuti nem fogok halasztani....nah, akkor ennek mi értelme? :D)

A teória

Tudom, unalmas, hogy megint ez a téma, de agyalok rendesen, hogy mégis mitől, mikor és miért alakult így, hogy odaképződött az a folyadék (vagy mi). Mivel baromira nem ultrahangoztak meg a műtét után csak Parádfürdőn, így elég nehéz kitalálni a dolgokat, de azért van egy teóriám.

Március 19-én volt az első méhtükrözésem, amikor is kiderült, hogy van a sövény. A tükrözés előtt elég alaposan megultrahangoztak, tehát akkor még egészen biztosan nem volt ott a folyadék. Majd több, mint egy hónapra rá, április 26-án volt a műtétem. Se a műtét előtt, se utána, se a 3 hetes kontrollon nem néztek rám. Mint már említettem, az első uh Parádfürdőn volt, a leutazásom után közvetlen, talán május 22-én. Eddig nagy mellénnyel állítottam, hogy se itt, se augusztus elején nem láttak semmit, szóval biztosan az augusztus 5-től szedett Estrimax csinálta oda nekem ezt a feketeséget. De rájöttem tegnap (Talán zuhanyozás közben. Mindig akkor jönnek a korszakalkotó felismerések.), hogy bakker nekem ez már Parádfürdőn is ott volt. Hiszen emlékszem is, hogy mondta a doki, hogy lát egy kis folyadékot a méhemben, és én is láttam, csak akkor még nem ekkora volt, hanem mondjuk tized ekkora. Be is rajzoltam a tegnapi uh képre a dolgokat. Picit bénán, de nem baj. 

A piros a méhem kontúrja oldalról. A kék a méhüreg, ott kellene lenni az endometriumnak, ami nekem most se valami vastag, ergo megint nem lesz 28 napos ciklusom (na nem mintha valaha is lett volna). A narancs pedig a feketeség még kis korában, 4 hónapja. Érdekes, hogy a parádfürdői doki nem igazán foglalkozott vele, biztosan a műtétnek tudta be, és azt gondolta, hogy majd felszívódik. De, hogy én akkor miért nem kérdeztem rá, azt ne kérdezze senki. Hülye voltam!!!!

Tehát tutifix, hogy a műtét után képződött oda a folyadék, és hogy mikor nőt meg ekkorára...na, erre is van egy ötletem. Ugyebár a július 15-i kontroll tükrözésemkor sem volt uh, viszont nem is látszódott belülről semmi, hiszen azt azért biztosan mondta volna a doki. Augusztus 1-én voltam az intézetben, kezdési szándékkal, akkor nem vette észre a lombik doki sem. Azt azonban láttuk, hogy a nyh extra vékony, ezért kaptam Estrimaxot, majd Utrogestant. Éééés 21-én jött a döbbenet, hogy petezsák, meg hasonló hülyeségek. Szóval szerintem ott volt ez cucc már augusztus elején is (bár nem értem miért nem vették észre), a hormonok viszont jól megtámogatták, és azoktól nőt ekkorára.

Nem tudom mit mond holnap a doki, mindenesetre ezt a teóriámat jól megmondom neki. Igazából kérdőre kellene vonnom, hogy mi a sz@rért (már elnézést) nem volt soha ultrahang a műtét előtt, után, kontrollokon? Egyébként nem tudom mi lehet ez a folyadék, de, hogy köze van ahhoz, hogy a műtét óta nem menstruálok (azaz konkrétan nem képződik nyh), az tuti. Pont úgy, mint akkor, amikor ciszta van. Úgyhogy holnap addig el nem jövök a dokitól, amíg ki nem találja, hogy mi legyen. De azonnal akarom a megoldást, bármi legyen is az. Ha újabb tükrözés, akkor azt, ha esetleg valami tűvel leszívásos dolog, akkor azt. 

Ma hallgattam egy kis Caramelt. A lélekdonor című számot nagyon szeretem. Úgy érzem, most elég találó a dalnak ez a mondata:

"Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el."

A helyzet változatlan

Sajnos. Az a valami köszöni, még mindig jól van odabenn:( Kaptam két uh képet, a hátlapon a következő szöveggel:

Prof L.Á !
Kérem véleményedet az uterusban látható "képlet"-ről. ET-t tervezünk. Lehet?
üdvözöl: F.V.

Ezzel a papírral kell elmennem a sövényt műtő dokihoz. Szerdán 16:50-re kaptam időpontot.

Arra azért felhúztam a szemöldököm, hogy ezzel a valamivel a méhemben Tanár Úr lehetségesnek tartja a beültetést. Amikor kérdeztem tőle, hogy az hogy lehet, hogy ezt nem vették észre a júliusi tükrözésen, azt mondta, hogy lehet, hogy belülről nem látszik. Ebben azért lehet valami, ugyanis ha a méh üregében lenne az a (elvileg) folyadék, akkor az már rég kifolyt volna, hiszen az látszik, hogy nem ciszta. És egyébként meg tényleg olyan, mintha a méh falában lenne. 

Kicsit sem vagyok szomorú...ááááá.

Berajzoltam, valahogy így helyezkedhet el ez a folyadék a méh falában. A piros amorf akar lenni a folyadék. Szóval nem méhen kívül van, az tuti. Az sztk-s doki azt írta anno az uh képre, hogy az utreus fundus-nál van. De belül. (Ezt már nem írta rá, csak látszik az uh képeken.)

Ami tegnap kimaradt

Mert persze jól kihagytam tegnap 1-2 részletet, pedig ezek is nagyon fontosak, szóval most pótolom:

1. A kezelések: egy széken ültem Gyuszi, vagy Ildi (épp ki kezelt) előtt. Először nekik háttal ülve, majd oldalról kezeltek a kezükkel simogatva, nyomkodva. Oldalról úgy, hogy pl. az egyik kezükkel a hátul a derekamat fogták, elől pedig a másik kezükkel a hasamat. Vagy épp a hátamat és a mellkasomat. Valahogy kihúzták a rossz energiákat, és csettintéssel lerázták a földre. Gyuszi mindezt csukott szemmel, sokszor puszit nyomva a hátamra. Ildi a kezelések végén, mindig keresztet vetett rám:) A végén, a záró mozdulattal a lábakról húzták le a rossz energiákat. Kb. 30-45 percig tartott egy kezelés.

2. Az imák: A második nap kaptam egy papírt, amin két "ima" szöveget olvashattam. Ezt meg kelett tanulnom, és minden reggel felkeléskor el kell mantráznom. Persze nekem sokszor eszembe jut napközben is:)

"Kérem a kozmikus energiát, a védőhengert, 

védelem és töltődés céljából, 

önmagam gyógyítására. 

Köszönöm, köszönöm, köszönöm"

"Ami rosszat ma rám küldenek, az mind menjen oda vissza, 

ahonnan jött, mert a rosszra nincs szükségem, csak a jóra.

Köszönöm, köszönöm, köszönöm"

3. Vízér: A Hartmann hálóról és vízérről halottam már, meglepő módon, nekem már orvos is tanácsolta egyszer, hogy nézessem meg, hogy mennek-e ilyenek a lakásunk alatt. Akkor arra gondoltam, hogy hát, én aztán tuti nem fogok ilyen fém pálcával mérő szakembert kihívni...Géza meg aztán pláne:D

Gyuszi az első napon viszont tanácsolt valamit, ami kivitelezhető, és amúgy meg tök felesleges méregetni. Ezt kell tenni, amit Gyuszi mond és meg van oldva a probléma, már, ha tényleg léteznek ezek az erek, hálók.

Szóval Gyuszi szinte azzal fogadott, hogy vegyünk tükörfóliát a tüzépen (Pesten Baumax, stb.), majd a fényesebbik felével lefelé tegyünk az ágy alá, vagy az ágyneműtartóba. Na, nekem sem kellett ám több, hazafelé be is mentünk, meg is vettük. Otthon és itthon (vagy 6 dupla ágy) is jól befóliáztam az összes ágy alját, és nem is került sokba, 4ezer forint se volt összesen. És még maradt is bőven....kicsit elszámoltuk magunkat:D

Szóval ezek a dolgok történtek még...ha eszembe jut még valami, akkor jövök;)

Paleo

MÁKTEJ

Hugim kívánsága volt, hogy ha otthon leszek, csináljunk máktejet, mert neki most nagyon kellene a kálcium pótlás. Gondoltam mielőtt élesben kipróbáljuk, megcsinálom még itthon. Vettem is ma a Dm-ben mosózsákot a szűréshez. (bár most jut eszembe, hogy van itthon pár harisnya is, az is jó lett volna...)

Szóval ma reggel elmentem a piacra és vettem 30 dkg mákot. Persze miután kimérte nekem a bácsi, vettem észre, hogy darált mákot adott. Így ezt használtam, eltérve picit a recepttől, de most már elhasználom. Hogy is ne használnám, amikor imádom a mákot minden formában:)

A recept:

A mákot beáztatjuk 1 éjszakára. Az áztatólevet leöntjük róla majd a mák mennyiségéhez 2-3 szoros mennyiségű vízzel turmixoljuk. Gézen, harisnyán vagy mosózsákon keresztül kinyomjuk a levét és kész. Én most 2 dl mákot öntöttem fel 4 dl vízzel, és mivel darált mákot használtam, így csak 1-2 órára áztattam be, és ezzel az áztatóvízzel turmixoltam botmixerrel. Tettem még ebbe az elegybe 2 szem mennyei datolyát is. Így is finom nagyon, de egy kis fahéjjal és kakaóporral naná, hogy kakaónak is:) És hogy mák íze van-e? Igen. Úgyhogy aki nem szereti a mákot, annak csak sok-sok kakaóporral, fahéjjal fog ízleni, de mindenképp próbáljátok ki!

Egy kis ösztönzőnek íme a mák jótékony hatásai:

A mák aminosavakban, zsírsavakban, foszforban, kalciumban, káliumban, magnéziumban és vasban gazdag. Az olajos magvak közül a mák tartalmazza a legtöbb cinket, mangánt. Régóta tudjuk, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, elősegíti a magas vérnyomás csökkentését. Kedvező zsírsav összetételének köszönhetően megelőzhető a trombózis és embólia kialakulása. Normalizálja a vér koleszterinszintjét, fokozza a szervezet védekező mechanizmusát. Jótékony a sebek gyógyulásában, növeli a szellemi teljesítőképességet, idegerősítő, idegfájdalom csökkentő, nyugtató, altató hatású.

Azt hiszem esti kakaónak fantasztikus lesz:) 

A kép nem az enyém, de mindenképp meg akartam mutatni.

Hát nem fantasztikus, hogy  milyen fehér? 

UH

Még mindig ott van, de legalább nem változott. Nem tudni, hogy mi lehet. Nem csalódtam, mert azért sejtettem, hogy ettől a 2 napos majdnemmenstruációtól nem fog eltűnni. 3 hét múlva kontroll. Ha még mindig ott van, akkor egy gyors telefon a sövényt műtő dokinak (Tanár Úr azt ígérte, hogy személyesen ő hívja majd fel) és akkor egy újabb tükrözés vár rám. DE. Előtte két hét Táltos kezelés, ami pont jól jön ki, mert így le tudom csekkolni, hogy hatott-e. Bevallom, én nagyon hiszek benne és remélek.

Egyébként közben rájöttem, hogy az áprilisi műtétem óta többször is ultrahangoztak már. Parádfürdőn is 2x is. Azután volt a kontroll tükrözés, majd rá két hétre a következő ultrahang. Ezek közül egyiken sem látszódott ez a valami. MI A SZAR LEHET EZ?

Nah, nem agyalok. Majd a kezelésektől szépen felszívódik és kész!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem jó

Eléggé letargikus hangulatban vagyok, olyan feladós félében. Régen láttam ilyen kilátástalannak a világot. Teljesen megbénít ez a bizonytalanság, teljesen eltűnt a régi énem. Egy hónapja elkezdtem írni egy bejegyzést, egy amolyan titkosat. Azt hittem, hogy majd bő két hónap múlva terheses bejegyzéssel köszönthetlek benneteket. Hát nem így lett, nem így lesz. Ezért most megmutatom, hogy miket írtam ebben az egy hónapban titkosan. Megmutatom, hogy lássátok, hogy most miért nem jó nekem:

Nem is tudom, hogy igazán hol kezdődött ez a történet. Még talán valamikor tavasszal, amikor elhatároztam, hogy a májusi beültetés titokban zajlik majd (se szüleim, se testvérkém, se senki). Úgy éreztem most ez kell nekünk, át akartam élni a spontán baba titkait. Aztán persze közbeszólt a méhsövény műtétem, így a májusi titkos beültetés eltolódott. Mivel a műtét óta a hormon rendszerem nem méltóztatott feléledni, így július 23-án elhívtam magamhoz Rékát egy masszázsra, hátha, de persze nem éledtek fel a petefészkeim. Így úgy döntöttem, hogy akkor jöjjön a hagyományos orvoslás és augusztus 1-én meglátogattam a rég nem látott intézetünket. Azért elég durva, hogy lassan egy éve, hogy az utolsó lombikunk volt....EGY ÉVE. De végülis nem hiába, mert azért nem ültem ezalatt sem a babérjaimon, lássuk csak miket intéztem:

- laktóz és glutén vizsgálatok január-februárban: laktóz: pozitív, glutén: gliadin IgG pozitív
- paleo étrend januártól
- méhsövény műtét áprilisban
- hematológus júliusban: Fraxiparine injekció a lombik alatt

Szóval ezekkel a hírekkel felvértezve mentem a lombik dokihoz és azzal a kéréssel, hogy hozzuk már meg végre a menstruációmat, mert lassan szeretnénk menni a fagyi babáinkért:
2013.08.01.: Ez az első napja az intézetnek az egy hónapos szünet után, úgyhogy egész nyugi volt. Behívtak, én meg elkezdtem mondani az elmúlt majdnem egy év eseményeit. A doki meg csak írta és írta a dossziémba a dolgokat. Megvizsgált ultrahanggal is és sajnos láttunk, hogy a nyálkahártya extra vékony, tulképpen nincs is:( Úgyhogy 2×1 Estrimaxot kell szednem és majd augusztus 21-én megyek vissza egy ellenőrzésre, hogy megnézzük, hogy alakulnak a dolgok. 5-én kezdem majd a gyogyót, mert van még itthon tavalyról 33 szem, és így ez pont kitart 20-ig. Akkor meg majd kiváltom a most kapott receptemet...már, ha kell.
Hát azért nem mondom, hogy boldog vagyok. Ha egyszer elhatározok valamit, akkor az azonnal kell, nem két hónap múlva. Márpedig szerintem kb. akkorra várható majd a beültetés. Elegem van abból is, hogy ennyire leállt megint a hormonrendszerem. Egyszerűen nem tudom mit tehetnék még. Áááá, nem is idegesítem magam. Mondta a doki, hogy mindenképp hívjam fel a 7-i kontroll után, mert nagyon érdekli a kaparás szövettani eredménye...asszondja, az érdekes lehet. Ettől persze jól betojtam. Ja, és ez a doki, mindig jön itt nekem a "tipikus pcos petefészek" szöveggel. Érdekes, hogy rajta kívül senki nem mondta még ezt nekem (pedig mostanában rajta kívül még vagy 3 nőgyógyász megvizsgált)....és én sem látom tipikusnak. Na, mindegy.

2013.08.07.: A műtét kontroll tükrözésének meg is volt kontrollja, de erről írtam már korábban:)
Mivel nem találtak semmi érdekeset, azon gondolkoztam, hogy egyáltalán felhívjam-e a lombik dokit. De aztán csak felhívtam, hátha ő nem látja olyan normálisnak a leletet. Szerencsére ő is úgy találta, hogy minden rendben :)

Ezután elmentünk nyaralni egyet a balcsira, szedtem végig az Estrimaxot, majd aug. 21-én kontrollra mentem az intézetbe:
2013.08.21.: Potom 2,5 óra várakozás után végre bekerültem a vizsgálóba. Rögtön fel is pattantam a uh ágyra, majd jött a vizsgálat is. Uh fej be, és már látjuk is a méhet. A doki elég meglepetten nézegette, ezért én is rápillantottam a monitorra és bizony láttam, hogy valami bibi van odabenn. A következő pillanatban szólt Tanár Úrnak is, hogy jöjjön. Ekkor szóltam (mert biztos voltam benne, hogy nem emlékszik), hogy volt egy sövény műtétem április végén. A látott kép alapján először azt képzeltem, hogy a műtét után lett ott valami....Valami, ami pont úgy néz ki mint egy petezsák szikhólyaggal. Igen, én is láttam, ott volt... A következő pillanatban pedig már érkezett is a kérdés felőlük: nem lehet, hogy terhes? :DDDD Felnevettem. Nem lehet. Nincs petevezetékem. Nem beszélve arról a számtalan egyéb tényezőről, ami eszembe jutott még a nap folyamán: vékony nyh, a júliusi tükrözés után 3 hét önmegtartóztatás kellett, peteérés (?), nega teszt délután. Tudom, furi, de terhességi tesztet csináltam miután haza értem, úgy, hogy nem is volt beültetés...röhej. Így is éreztem közben magam, szánalmasnak.
Ja, és azt, hogy milyen vastag is nyh, nem is kérdeztem. Valahogy ez most nem volt fontos. Hogy kicsit rádolgozzunk a progeszteron szintemre, most nem Duphastont, hanem Utrogestánt kell használnom 10 napig 2×2-t. Hogy hiányzott ez nekem :D

Rákérdeztem a progeszteron injekcióra is. Azt hittem, hogy majd csatákat kell vívnom velük, hogy megkaphassam, de szerencsére, csak egy szavamba került :) Csak szólnom kell a beültikor, hogy én ezt kérem, és már kapom is. Megkérdeztem a Meforált is. Mondtam a hízást (ami amúgy azóta kezd visszaállni), és az endo doki tanácsát/levelét is, de ők is azon a véleményen vannak, hogy nem kell szednem, hiszen nem vagyok elhízott. Érdekes, de ettől valahogy megnyugodtam :D

Egyébként asszondja a Tanár Úr, miután mondtam, hogy nincs, azaz nincs petevezetékem, hogy á, láttunk mi már szűz lányban gyereket. Lehet, hogy csak csonkították a petevezetéket, és most a tükrözés után átjárható lett az a kis maradék. Hm. S. doki, meg megkérdezte, hogy mennyit imádkoztam mostanában. :D

2013.08.22.: A reggeli teszt is nega, ezzel együtt pedig jött a para, hogy akkor viszont mi és főleg miért lett ott ez alatt a 3 hét alatt. Hívtam is az intézetet, hogy megosszam eme igen csak meglepő eredményt. S. doki vette fel. Mondtam, hogy negatív a teszt, ő pedig mondta, hogy akkor a továbbiakban a megbeszéltek szerint: 10 napig utró és ösztrogén, majd a vérzés után folyt. köv.

De azért milyen furcsa is ez a remény dolog. Fejben szemben állítottam a sok-sok miértnemlehetséges dolgot azzal az egy uh képpel. Felfogom épp ésszel, hogy az nem lehet, hogy mégis az uh kép javára dőljön a mérleg, mégis. Egy ici-pici remény azért van bennem. Még most, a nega teszt és a doki szavai után is ilyen párbeszédek fordulnak meg a fejemben:
Rita1: mi van, ha még nem mutatja ki a teszt?
Rita2: dehát elvileg már van petezsák és szikhólyag, ezt már ki kellene mutatni...nem beszélve a többi dologról.
Rita1: talán pár nap múlva...
Rita2: álmodik a nyomor.

No, de vissza a földre. Azért biztos, ami biztos, elmentem ma az sztk-ba, hogy bejelentkezzem a jövő hétre egy uh-ra. Jövő héten nem tudok menni, mert tele vannak, viszont most azonnal fel tudtam menni. Hozzá teszem, annyira be vannak táblázva, hogy egy árva nő nem várakozott a folyosón és engem is azonnal behívott a doki.
Szóval nem igazán értette a doki, hogy mit akarok, megultrahangozni meg aztán pláne nem akart. De azért egy holnap reggeli hcg vérvételt és egy uh-s beutalót kisajtoltam belőle. Azért beszélgettünk picit és rákérdeztem, hogy ha nem baba, akkor szerinte mi? Aggódom ugyanis, hogy valami rossz indulatú. Azt mondta, hogy az tuti nem, inkább valami hematómára gyanakszik. Ettől megnyugodtam, én is így gondolom, hogy az lesz. De miért lett az ott? Pedig isten látja lelkem, nagyon szeretném már ezt a lombikot, a babát. Igazi örömmel töltött el a tegnapi nap pici reménykedése:)

2013.08.23.: Tegnap éjjel nem aludtam szinte semmit. Igazából reggelre ezt a vérvételt is feleslegesnek gondoltam már, de azért elmentem. Eredmény hétfőn.
Azon gondolkoztam, hogy vajon mi volt a célja ezzel a sorsnak. Talán azt akarta megtudni, hogy hogy reagálom le a terhességet? Hát, kössz. Viszont az éjjel elhatároztam valamit.
Bejelentkeztem a Táltoshoz...

2013.08.26.: BHCG 1. A csodák mindig mással történnek....szokták mondani. Viszont az az uh kép beleégett a retinámba.

Annak ellenére, hogy az sztk-s doki azt mondta, hogy 2-3 hét a várólista az ultrahangon, azért megpróbálkoztam bejelentkezni. Sikerült. Az eredményét, már tudjátok:
2013.08.28.: nyh: 3 mm! És: az uterus fundusánál 20×9 mm-es, kissé szabálytalan alakú folyadék, amely egészen az uterus faláig terjed. Teljesen kiborultam. Nem azért természetesen, hogy nem terhesség, mert azt tudtam. Azon gondolkodom, hogy mi jöhet még. Tudjátok, összeszámoltam, hogy melyek a hátráltató tényezők nálam: petevezetékek hiánya, IR, PCOS, hashimoto, műtött méhsövény. Ebből egy is elég lenne egy nőnek ahhoz, hogy  ne essen teherbe. Nekem mind az 5-ből kijutott. Minek köszönhetem vajon ezt a megtiszteltetést? Mit tettem az életben, vagy akár valamelyik előzőben, hogy ez a büntetésem? Jövő héten újabb uh. Nem tudom, hogy lesz-e tovább...

És akkor a folytatás: Ma nem jött meg. Próbálkozik a szervezetem, de sokra nem megyek vele. Nyűglődök. Nem tudok/akarok beszélni, nem tudok mozogni, nincs kedvem semmihez és senkihez. Ki kellene mondani, hogy vége, és akkor lehet, hogy megkönnyebbülnék. Új munkahelyet kellene keresnem, újra heti rendszerességgel mozognom, új kihívások kellenének, mert ezzel az eggyel valahogy nem tudok megbirkózni és egyre inkább érzem, hogy ő győz le engem. Élnem kellene. Mert ez most nem az, legalábbis nem így érzem...

(leszek ám majd jobban is, csak ez a menstruáció hiánya körüli mizéria most kiborított picit)


                                                                                                                                         

Paleo

CSOKIS KEKSZ

Nem is lehet az ősz első bejegyzése más, mint egy (nekem) abbahagyhatatlan süti recept. De tényleg. Ebből az adagból 11 db keksz lett, de már alig van pár darab. Pedig Gézának szeretnék hagyni belőle kóstolónak. Ezért nem szeretek sütni...nem bírok ellenállni, addig eszem, amíg van:D jaaaaaaj

Hozzávalók:

40 g darált mandula

50 g darált kókuszreszelék

10 g kókuszreszelék

1 tojás

1/2 ek. útifű maghéj

kevés (kb. 2-3 ek kókusztej)

ízlés szerint rum aroma

2 extra púpos tk. kakópor

6 tk. cukor (én xilit-eritrit-stevia keveréket használok) A süti súrolja a még éppen hogy nem túl édes határt, szóval lehet picit kevesebb cukorral is:)

A tojást a kókusztejjel habosra verem, majd a többi hozzávalóval összekeverem. Kissé folyós állagot kell kapnunk. Ezután kis halmokba rakom a sütőpapírral bélelt tepsire, majd 180 fokon 15 perc alatt megsütöm.